Sziasztok! Sok késéssel ,de meghoztam a következő fejezetet. Remélem tetszik majd!
puszi,Sofi Nézzétek meg a saját készítésű videót is !
*
"Ki vagyok én kérdeztem sokszor magamtól öldöklés és ilyenek közben?
Kivagyok én,hogy meghatározzam kit szeressek?
Ki vagyok én ,ha nem szerethetem az a lányt akivel életemet le akarom tölteni,igen ő angyal s én pedig vadász"
-Dean Beckett-
Dean nem értette ami körülötte zajlik,testvérei és apja meséltek neki Démonokról,szellemekről,vámpírokról,angyalokról egyaránt. A fiú csöndben végig hallgatta a mondani valókat.Fejében egy kérdést szorongat ott."A lány akit szeretek valóban más,mint én?"cikázott ez a kérdés a fejében.Másnap az iskolában furcsán viselkedett sorra csak Clairet és a többieket kémlelte.
-Szia!-állított oda nagy mosollyal Claire és csókolta meg újdonsült szerelmét.Dean arca rezzenéstelen volt.
-Szia!-köszöntötte ő is a lányt.Kézen fogva ki mentek a pályára és sétálni kezdtek.
-Minden rendben?-kérdezte Claire.
-Persze.-válaszolta. nem túl megy győző hangnemben.
-Egész nap felém se néztél csak ,ha én idejövök.Valami gond van? Netán velem?-kérdezte a lány félően.
-Nem érdekes.-suttogta vissza halkan és hangján hallani lehetett a keserves kínt.
-Nekem az!-válaszolta erőteljesen a lány.
-Nem érted,hogy semmi-förmet rá eröteljesen Dean..A lány arca megrezgett félni kezdett kedvesétől,De elnézést kért és egy csókkal pecsételte le sajnálatát.
Telte a hónapok a napok és a hetek. A tél beköszöntött. Dean a családi válalkozásban maradt és űzte a gonoszt.Claire képességeit fejlesztette társaival ám Dean nőpvérének nem tetszett,hogy az ifjak még együtt vannak.Apjával mészárlást tervezett amit Dean nem sejtette. Egy nap Dean egy vámpír nyomára bukkant és lenti garázsukba vitetett majd leláncolva faggatta.
-Ki vagy te?-kérdezte érdeklődve a gyönyörű barna lányt.
-Nem mindegy?Úgyse terveztem sokáig maradásomat!-válaszolt szemtelenül ,majd felnevetett.
-Kétlem annyi vasfű van benned,hogy nem hinném,hogy egyhamar elmész.-Mondta Dean egy karóval a kezében majd fel s alá kezdett sétálgatni.
-Szereted a kis angyalodat?-kérdezte a lány. Dean idegesen a lányra nézett majd nem foglalkozott vele és tovább sétálgatott.
-Netán meg is akarnád menteni?-Dean ekkor egy mozdulattal rátámadt a lányra a nyakához fogva a karót.
-Fogd be!-Ordított rá.A lány ekkor hasába rúgott,Dean a falnak repült! A lány szét roppantotta a láncait amik tartották.
-Túl régóta élek Dean!-Mondta majd oda ment hozzá és a szemébe nézett majd kisuhant az ajtón.Dean aki hónapok alatt már annyi démont elkapott most csak nézte ahogy egy vámpír kisétál az ajtón.
Nicole és Aaron éppen a szobában voltak .Meztelenül ébredtek egymás mellett Nicole hamarabb ébredt,mint a fiú és ahogy megpillantotta a fiút ahogy édesen szuszog mellette elmosolyodott.Nem volt kedve,sem ereje felkelteni őt.
-Nicole!?-dörmögött a fiú.A lány mosolya szélesebb lett.
-Megint nézel!-nevetett a fiú majd elkapta a lány és magára húzta őt.Belenézett szép gesztenyebarna szemébe és mosolyogni kezdett majd gyengéd csókkal illette a lányt. Elsimította fürtjeit füle mögé és gyengéden megsimogatta.A lány végig pirult szavakat is nehezen talált.
-gyönyörű vagy!- suttogta gyengéden a lány fülébe.
-Tudom.-Mondta a lány viccesen,majd felpattant és öltözni kezdett.
-El is felejtettem iskola van!-a lány az égbe boxolt és viccesen a fiúra mutatott.
-talált.-Mondta miközben éppen tangáját húzta fel.
-Állj!-Erre a lány hátra fordult és értetlenül meredt a fiúra.A fiú végig mérte formás fenekét majd odakuszot és csókot adott rá, a lány ekkor gyengéden megcsókolta.
-Pattanj!-Sürgette a fiút.
-Claire oktatása nem ma lesz?-
-Nem tudom van e kedvem végig nézni ahogy ismét összetöri a szárnyát.Hónapok óta nem megy a repülés neki.-Értetlenkedett a lány.
-Majd bele tanul.-Reménykedett a fiú
-Varázs ereje óriási nagyobb,mint a mién ,de nem tudom félek,hogy ....-sóhajtott a lány ekkor a fiú átölelte meztelenül.
-Héé..Az nem a te hibád volt!-utalt Nicole szüleinek balesetére.A lány végig nézett a fiún és rá mosolygott.
-Öltözz fel!-Nevetett.A fiú ingét vette miközben Nicole szeme végig rajta volt. Elindultak kifelé a házból a talpuk alatt csak úgy ropogott a hó és leheletük meglátszott.Mint minden nap suli elött össze találkozik a banda.Claire éppen zárta az ajtót mikor Nicole és Aaron oda értek.
-Helló!-Köszönt oda unokahúgának a lány.Claire megfordult és egy szélles mosollyal köszöntötte őket.
-Suli előtt irány a ház-mondta Nicole Clairenek.Kate már ott várta őket és nem csak ő.
-Helló-Köszöntötte őket Kate és a székre mutatott amiben egy lány ült aki egy késsel a kezével játszadozott mutató ujjába bökdöste és úgy pörgette.
-Ki vagy te?- Kérdezte idegesen Nicole.A barna szépség csak mosolygott.
-A nevem Maya Petrova. Vámpír vagyok-Nevetett fel.Ekkor Claire arca megrándult.
-Ma se megyünk iskolába.-Mondta gúnyosan Kate.
-Tudtátok,hogy a drága Beckett family meg akar titeket ölni?-mond majd körbe sétált Claire körül és megállt.
-Ismétlem mit akarsz?-Mondta keményebben Nicole.
-Védeni titeket.Akármilyen hihetetlen én a jó olalon állok nem úgy,mint manapság a fajtám!-
-Dean Beckett?-kérdezett rá Claire a névre.
-Hát nem tudtad? Vagy nem mondták el?-Nézett Maya a szobában lévő többi emberre.
-Hogy mit kell tudnom?-Kiáltott fel a lány és ekkor haragjában megremegett a föld.
-Hú kislány tedd magad hűvösre!-Mondta Maya majd a lány kezétt letette.
-Mi elekartuk mondani neked,de olyan boldog voltál!-Szabatkozott Kate.
-Dean Beckett és a családja vadászok!Ami azt jelenti,hogy a természet feletti lényeket űzik.-Mondta Aaron.
-Ezt nem hiszem el és tudja,hogy mi vagyok?-faggatta tovább Mayát a lány.
-Igen.-Válaszolta egyszerűen. Claire kirohant a hóba futni kezdett majd elesett.
-Claire!-Futottak utána a többiek.A lány sírni kezdett és összegörnyedt.
-Néha ezért néz rám olyan fájdalmasan a csókja már nem olyanok,mint a legelején.Beszélnem kell vele!-ugrott fel.
-Nem a halálba sétálsz ,ha minket akarnak akkor nem mehetsz csak úgy oda!!-A lány neki iramodott és kocsiba szállt.Vezetni kezdett és közben Deant hívta.
-Halló??!-vette fel a telefont a fiú
-Dean beszélnünk kell otthon vagy még?-kérdezte a lány.
-Kicsim igen most indulok miért?-értetlenkedett.
-Mindjárt ott vagyok...-mondta és már a fiú látta a kocsit az utcából kifordulni,de egyszer csak egy nagy kamión dudálások köepette neki ütközött a lány kocsijának!
-Claire!!!-ordított Dean és dobta el mobilját majd futni kezdett ahogy csak bírt és kedvesét kiemelte a kocsiból ami nem sokkal késöbb felrobbant.
-Claire!Claire!Kérlek ne,válaszolj!-monda már sírva a fiú ekkor a lány telefonjájáért nyúlt és híta a 911-et,de nem látott sok esélyt a felépüléséhez!
-Egész nap felém se néztél csak ,ha én idejövök.Valami gond van? Netán velem?-kérdezte a lány félően.
-Nem érdekes.-suttogta vissza halkan és hangján hallani lehetett a keserves kínt.
-Nekem az!-válaszolta erőteljesen a lány.
-Nem érted,hogy semmi-förmet rá eröteljesen Dean..A lány arca megrezgett félni kezdett kedvesétől,De elnézést kért és egy csókkal pecsételte le sajnálatát.
Telte a hónapok a napok és a hetek. A tél beköszöntött. Dean a családi válalkozásban maradt és űzte a gonoszt.Claire képességeit fejlesztette társaival ám Dean nőpvérének nem tetszett,hogy az ifjak még együtt vannak.Apjával mészárlást tervezett amit Dean nem sejtette. Egy nap Dean egy vámpír nyomára bukkant és lenti garázsukba vitetett majd leláncolva faggatta.
-Ki vagy te?-kérdezte érdeklődve a gyönyörű barna lányt.
-Nem mindegy?Úgyse terveztem sokáig maradásomat!-válaszolt szemtelenül ,majd felnevetett.
-Kétlem annyi vasfű van benned,hogy nem hinném,hogy egyhamar elmész.-Mondta Dean egy karóval a kezében majd fel s alá kezdett sétálgatni.
-Szereted a kis angyalodat?-kérdezte a lány. Dean idegesen a lányra nézett majd nem foglalkozott vele és tovább sétálgatott.
-Netán meg is akarnád menteni?-Dean ekkor egy mozdulattal rátámadt a lányra a nyakához fogva a karót.
-Fogd be!-Ordított rá.A lány ekkor hasába rúgott,Dean a falnak repült! A lány szét roppantotta a láncait amik tartották.
-Túl régóta élek Dean!-Mondta majd oda ment hozzá és a szemébe nézett majd kisuhant az ajtón.Dean aki hónapok alatt már annyi démont elkapott most csak nézte ahogy egy vámpír kisétál az ajtón.
Nicole és Aaron éppen a szobában voltak .Meztelenül ébredtek egymás mellett Nicole hamarabb ébredt,mint a fiú és ahogy megpillantotta a fiút ahogy édesen szuszog mellette elmosolyodott.Nem volt kedve,sem ereje felkelteni őt.
-Nicole!?-dörmögött a fiú.A lány mosolya szélesebb lett.
-Megint nézel!-nevetett a fiú majd elkapta a lány és magára húzta őt.Belenézett szép gesztenyebarna szemébe és mosolyogni kezdett majd gyengéd csókkal illette a lányt. Elsimította fürtjeit füle mögé és gyengéden megsimogatta.A lány végig pirult szavakat is nehezen talált.
-gyönyörű vagy!- suttogta gyengéden a lány fülébe.
-Tudom.-Mondta a lány viccesen,majd felpattant és öltözni kezdett.
-El is felejtettem iskola van!-a lány az égbe boxolt és viccesen a fiúra mutatott.
-talált.-Mondta miközben éppen tangáját húzta fel.
-Állj!-Erre a lány hátra fordult és értetlenül meredt a fiúra.A fiú végig mérte formás fenekét majd odakuszot és csókot adott rá, a lány ekkor gyengéden megcsókolta.
-Pattanj!-Sürgette a fiút.
-Claire oktatása nem ma lesz?-
-Majd bele tanul.-Reménykedett a fiú
-Varázs ereje óriási nagyobb,mint a mién ,de nem tudom félek,hogy ....-sóhajtott a lány ekkor a fiú átölelte meztelenül.
-Héé..Az nem a te hibád volt!-utalt Nicole szüleinek balesetére.A lány végig nézett a fiún és rá mosolygott.
-Öltözz fel!-Nevetett.A fiú ingét vette miközben Nicole szeme végig rajta volt. Elindultak kifelé a házból a talpuk alatt csak úgy ropogott a hó és leheletük meglátszott.Mint minden nap suli elött össze találkozik a banda.Claire éppen zárta az ajtót mikor Nicole és Aaron oda értek.
-Helló!-Köszönt oda unokahúgának a lány.Claire megfordult és egy szélles mosollyal köszöntötte őket.
-Suli előtt irány a ház-mondta Nicole Clairenek.Kate már ott várta őket és nem csak ő.
-Helló-Köszöntötte őket Kate és a székre mutatott amiben egy lány ült aki egy késsel a kezével játszadozott mutató ujjába bökdöste és úgy pörgette.
-Ki vagy te?- Kérdezte idegesen Nicole.A barna szépség csak mosolygott.
-A nevem Maya Petrova. Vámpír vagyok-Nevetett fel.Ekkor Claire arca megrándult.
-Ma se megyünk iskolába.-Mondta gúnyosan Kate.
-Tudtátok,hogy a drága Beckett family meg akar titeket ölni?-mond majd körbe sétált Claire körül és megállt.
-Ismétlem mit akarsz?-Mondta keményebben Nicole.
-Védeni titeket.Akármilyen hihetetlen én a jó olalon állok nem úgy,mint manapság a fajtám!-
-Dean Beckett?-kérdezett rá Claire a névre.
-Hát nem tudtad? Vagy nem mondták el?-Nézett Maya a szobában lévő többi emberre.
-Hogy mit kell tudnom?-Kiáltott fel a lány és ekkor haragjában megremegett a föld.
-Hú kislány tedd magad hűvösre!-Mondta Maya majd a lány kezétt letette.
-Mi elekartuk mondani neked,de olyan boldog voltál!-Szabatkozott Kate.
-Dean Beckett és a családja vadászok!Ami azt jelenti,hogy a természet feletti lényeket űzik.-Mondta Aaron.
-Ezt nem hiszem el és tudja,hogy mi vagyok?-faggatta tovább Mayát a lány.
-Igen.-Válaszolta egyszerűen. Claire kirohant a hóba futni kezdett majd elesett.
-Claire!-Futottak utána a többiek.A lány sírni kezdett és összegörnyedt.
-Néha ezért néz rám olyan fájdalmasan a csókja már nem olyanok,mint a legelején.Beszélnem kell vele!-ugrott fel.
-Nem a halálba sétálsz ,ha minket akarnak akkor nem mehetsz csak úgy oda!!-A lány neki iramodott és kocsiba szállt.Vezetni kezdett és közben Deant hívta.
-Halló??!-vette fel a telefont a fiú
-Dean beszélnünk kell otthon vagy még?-kérdezte a lány.
-Kicsim igen most indulok miért?-értetlenkedett.
-Mindjárt ott vagyok...-mondta és már a fiú látta a kocsit az utcából kifordulni,de egyszer csak egy nagy kamión dudálások köepette neki ütközött a lány kocsijának!
-Claire!!!-ordított Dean és dobta el mobilját majd futni kezdett ahogy csak bírt és kedvesét kiemelte a kocsiból ami nem sokkal késöbb felrobbant.
-Claire!Claire!Kérlek ne,válaszolj!-monda már sírva a fiú ekkor a lány telefonjájáért nyúlt és híta a 911-et,de nem látott sok esélyt a felépüléséhez!
