Nem sokára jön az új rész addig is íme

egy kis angyalos gif! :P

félelem első rész

           

Hellóka, megkésve hoztam az új részt ami szándékosan rövid,

hogy izgasson mindenkit.

--------------------------------------------------------------------------------------------

Első rész...

"A félelem az iránt, hogy elvesztesz valakit az őrületbe tud kergetni.

Félek, hiszen szeretem őt, az életemnél is jobban.

Ha ő nem lenne velem, ki lennék én?

                    Claire"

Dean hirtelen még a pincében tért maghoz. Karen összekulcsolt kezekkel állt még a démon csapda közepén.

Dean megrázta a fejét és elindult a lány felé, tudta nem lépheti át a csapdát, hiszen akkor a lány megölné.

-Miért csináltad ezt?-Kérdezte mérgesen.

-Bocsi unatkoztam. Ki engedsz végre innen?-Forgatta meg a szemeit. Dean a fejét rázta, majd egy fecskendő után nyúlt amibe szentelt vizet szívott.

-Ez most komoly?-Nézett rá a lány. Dean úgy tett, mint aki meg se hallja. Azon gondolkodott, hogy hol lehet most Claire. Él még vagy már hallott-e? Mivel az előbbi forró jelent csak csupán a démon lány próbálkozása volt, eléggé magába fordult, de nem mutatta ki.

Közelebb lépett a lányhoz akibe bele nyomta a szentelt vizet. Nagyon felsikított és ordibálni kezdett.

-Dean értsd már meg, én csa jót akarok.-Mondta lihegve és a földre zuhanva.

-Szerinted szóltam volna a nagy tervről te hülye? Miért kockáztassam azt, hogy megöljenek?-Dean egy percre  elgondolkozott. Igaza lehet a lánynak?

-Mire készülnek a démonok?-Kérdezte.

-Nem csak a démonok, hanem a vámpírok is egyaránt. Mivel az angyalok már szinte kihaltak, csak ők maradtak, kell nekik a vérük és az erejük. Gondolj bele egy démon milyen hatalmas lenne így.-Dean le tette a fecskendőt és hallgatta a lányt. Hirtelen hangott halott fentről.

-Dean??-Szólingatta egy női hang.

-Ezt is te csinálod?-Kérdezte Dean a lánytól. Karen megrázta a fejét.

-Túl gyenge vagyok nem lennék rá képes.-Dean ekkor felfutott és meglátta ott Clairét.

-Szia!-Üdvözölte a lány. Dean nem mondott semmit. Csak lehajtotta a fejét és megtámaszkodott a kredencben.

-Beszélhetnénk?-Kérdezte a lány.

-Nem bocsi nincs mit mondanunk.-hazudta a fiú, hiszen nem volt képes be vallani a lánynak, mennyire is szereti őt. Félt attól, hogy újra elvesztheti. Azt akarta, hogy maradjon a lány távol tőle és így megmentheti talán az életét.

De ekkor Claire mérgesen rá förmet.

-Hogy tudod ennyire utálni azt ami vagyok?-Mondta sírás közeli állapoban.

-Ez nagyon egyszerű, úgy hogy hazudtál nekem.-Válaszolta a fiú.

-Kérlek ne hagy el.. kérlek!!-Mondta, majd magához ölelte a fiút aki sóhajtott egyet és eltolta magától. Kinyitotta az ajtót amin Claire kisétált.

-Mikor megtudtam mi vagy meg akartalak ölni.-Mondta a fiú ekkor a lány zokogásban tört ki, majd arcon csapta a fiút. Dean becsukta az ajtót és potyogtak a könnyei. Tudta, hogy férfi létére nem tehet ilyet, de muszáj volt, fájt neki az amit hazudnia kellett a lánynak.

-Tinédzser dráma.-Mondta Karen.

-Hogy jutottál ki?-Csodálkozott a fiú a lányon. Egy démon se képes kijutni. Karen nem mondott semmit csak be invitálta a nappaliba.

Eközben Claire úgy vezetett, hogy potyogtak a könnyei megérkezett a házhoz, majd becsapta maga mögött az ajtót és leborult az ágyára.

-Minden rendben van?-Kérdezte Nickole.

-Nem nincs. Semmi nincs-Mondta és ekkor az ablak kitört. 

-Claire nyugodj meg!-Mondta neki, hiszen a lány képtelen irányítani az erejét. Hirtelen megjelent egy szőke hajú lány aki Claire és Nicolra meredt.

-Ideje volt már-Mondta nagyon mély hangon és a csodálatos zöld szeme feketére váltott.

-Terveim vannak veletek a nevem, Jasmine-Mondta